Karácsony másnapjának estéjén arra jutottam, kiírom magamból, mi volt az, ami az elmúlt pár napban foglalkoztatott.
24-én r
eggel kilenckor fölkeltem, rendbe szedtem magam és belemerültem az előkészületekbe. Kitakarítottam a szobámat, befejeztem a sütimet (créme brulée),
aztán, ha már mégiscsak szünet van, megnéztem a Római vakációt. Imádom Audreyt, Gregory Peckkel együtt pedig nagyon aranyosak. Tetszett a film! És ha már ennyire belemerültem Hepburn kisasszony munkásságába, beraktam az Álom luxuskivitelbent is. Ez még inkább elnyerte a tetszésemet! New Yorkban játszódik, ami épp elég ok nálam arra, hogy beleszeressek egy filmbe, de ezen kívül a történet is magával ragadó. Szerintem nem kell tovább ragoznom, aki látta, tudja, miért csodálatos.
Mit is kaptam karácsonyra, lássuk csak... Egy Starbucks-termoszt, amit én vettem meg magamnak, de megőrzésre anyának kellett adnom, Michael J. Fox életrajzi könyvét, és egy pár bőrkesztyűt. Nem akartam semmi nagyszabásút, ezek az ajándékok nekem vannak olyan fontosak, mint bármi más. Michael könyvét három éve szeretném megszerezni, anya fél Budapestet bejárta érte, de sikerrel járt, itt tarthatom a kezemben, és el is kezdtem olvasni. Minden nap szigorúan csak egy fejezet. Nem akarom, hogy vége legyen. Úgy érzem, ez az
a könyv, ami megváltoztathatja az életről kialakított képemet. Ahogyan Mickey leírja, ő egy burokban élt, egészen addig, amíg fény nem derült a betegségére. Úgy gondolom, én is, sőt nagyon sokan ebben a világban burokban élünk, és hogyha az kipukkad, általában nagyon fáj. Nem mindig pukkad ki, de általános tény, hogy az életben vannak csalódások, nehézségek, problémák. Michael lehet a példa mindenki számára. Ő tényleg megjárta a poklot. Volt szegény, nincstelen, megélte karrierje kisebbfajta válságát, volt alkoholista... De mindenen tudott változtatni. Ő az én gyermekkori hősöm is valamilyen szinten. Elsős koromban az akkori két legjobb barátnőmmel az osztályból, mikor a napközit az udvaron töltöttük, folyton a Vissza a jövőbe egyes jeleneteit játszottuk el. Imádom a trilógiát, minden évben legalább egyszer megnézem, kívülről fújom. Ez nálam amolyan rituálé. Sokáig nem tudtam semmit Michaelről, de úgy három és fél évvel ezelőtt elkezdett érdekelni, mi lehet vele. Azóta mindig lesem a filmjeit a tévében, minden létező cikket elolvastam róla, láttam a róla készült dokumentumfilmeket, a vele készített interjúkat, reklámfilmjeit, mai tévés szerepléseit (Scrubs - Dokik, The Good Wife - A férjem védelmében), most pedig végre elolvashatom a könyvét. Imádnivaló egy ember lehet! Minden tiszteletem az övé.
Ma megnéztem eg
y másik filmet is, a címe Édentől keletre, James Deannel a főszerepben. 1955-ös film, szóval úgy sejtem, a mai fiatalok többsége nincs tisztában se a filmmel, se James Dean kilétével. Jamesről két évvel ezelőtt olvastam egy könyvet. Nagyon tetszett az élete, úgy tűnt, kissé különc, de zseni egy pasas lehetett. Tehát két éven át figyeltem a tévéújságot, hátha egyszer fölbukkan a három filmje közül az egyik címe, de nem jártam szerencsével. Bea nemrégiben kiírta nekem az összes filmjét DVD-re, amiért rettentő hálás vagyok neki! Így végre láthattam, pontosan mire is gondolnak az emberek, mikor Jamest fantasztikus tehetségként jellemzik. A film szerintem nagyon szép, tanulságos, aki nem vonakodik a régi filmművészettől, de még nem látta, annak azt ajánlom, pótolja be eme hiányosságát!